Hétvégén a tengerparti relaxálós órák után, mikor egymásba lelket öntöttünk, mert ilyenkor kell ilyen ha az ember visszajön egy másik hideg, szeles országba a jó meleg otthonából, hazafelé tartva megpillantottam a Hadleigh legismertebb és legkedveltebb kis boltját, ami nem más mint a házi készítésű csokoládé kisbolt. Aki látta a CSokoládé című filmet, hát úgy el kell elképzelni belülről a helyszínt. Átlátszó üveges pult. Rajta mindenféle üveggömb ami tele van színes finomságokkal, belül pedig csokicsodák díszelegnek...Kívülről gyorsan készítettem is pár fotót, sajnos zárva volt, mondjuk érthető is vasárnap este 7kor...bár ha nyitva lett volna tuti bemegyek venni, nézni, szagolni. Voltam már bent, sőt mikor először láttam meg annyira elkapott a hangulata, meg az illata, hogy volt hogy többször is visszanéztem, és mint a filmekben ácsingózva figyeltem be a kirakaton, vajon ma mi lesz az új különlegesség.
Lehet itt kimérős csokigolyóktól kezdve a habospiramisig mindent kapni. Vannak díszdobozokban becsomagolt egyedi darabok is. Tonynak februárban volt a születésnapja és én vettem neki egy ilyen csudadobozoscsokit. Mennyei, tényleg lehet érezni mi az amit kézzel készítettek és mi az amit nem.
Mint megtudtam az itteni családomtól, ezt a kisboltot már ősidők óta egy család működteti. Ha valaki kiöregszik adja tovább, de még sosem adták el. Tehát Hadleigh nemcsak a történelméről híres hanem a finom csokoládéjáról is. Mondjuk a városi boltokban még nem találkoztam a Hadleighs csokikkal, de lehet ez jobb is így. Így különlegességnek számít. Én is hoztam ki Bocicsokit, imádják, Edward azt mondta olyan az íze mint a legdrágább angol csokinak.
(Ez nagy dícséret Tőle.)
Kár, hogy nem tudtunk világszerte elismerést szerezni a Boci csokikkal vagy a túrórudinkkal, nem lenne pedig egy rossz ötlet...
Zárom a csokibolt mottójával:
"Ajándékozni lehet szeretet nélkül, de szeretni ajándékozás nélkül nem lehet, a csokoládé pedig a legszeretetreméltóbb ajándék..."
1 komment
